Az almaecet a természetes csodaszer

Az almaecet jótékony hatását már évezredekkel ezelőtt megfigyelték. Az összetételben rejlik a titok. Rengeteg értékes hatóanyagot tartalmaz, amelyek élénkítik az anyagcserét, serkentik a vérkeringést, és általában kedvezően hatnak egészségünkre.
Már nagyanyáink, sőt ükanyáink idejében is nagyra becsülték az almaecetből, vízből és mézből készített italt, amellyel enyhébb panaszok egész sorát kúrálták. Hiszen segít emésztési problémák, anyagcserezavar esetén, felszakítja a lerakódott váladékot megfázásnál, csökkenti a koleszterinszintet és a fogyókúra jó kiegészítője - hogy csupán néhány példát említsünk. Mivel antibakteriális és gyulladásgátló hatású is, a régi időkben jelentős szerepet kapott a sebkezelésben is.
Külsőleg alkalmazva az almaecet természetes bőrápoló szer - kedvező hatással van testünk savköpenyére. Tehetünk belőle a fürdővízbe, használhatjuk arcvízként, szájvízként vagy hajöblítőként. Hatásos a korpa ellen, és csillogóvá teszi a hajat.

Gyógyító ereje mellett az almaecet kifinomult fűszer is, amely egyetlen egészségesen étkező család konyhájából sem hiányozhat. Kiválóan alkalmas saláták, mártások, zöldség- és húsételek ízesítésére. Európa keleti részén egyébként még ma is frissítőként isszák az almaecetes vizet. A régi időkben úgy mondták, az almaecet a „fiatalság forrása”, segít hosszan megőrizni ifjúságunkat, és panaszmentes, magas életkort biztosít.
Ma már szkeptikusan hallgatjuk az efféle csodaszerekről szóló történeteket. Hisz egyértelmű, hogy egyetemes gyógyszer nem létezik. Az almaecet azonban természetes tisztaságú, tartalmas élelmiszer, egészségjavító hatása régen ismert a népi gyógyászatban, s gyengéden gyógyító erejét rengeteg ember megtapasztalta már a saját bőrén.
Elődeink jó tapasztalataiban a természetes almaecettel kapcsolatban nyugodtan megbízhatunk. De tegyünk próbát magunk!

Mitől olyan egészséges az almaecet?
Az almában fellelhető szinte összes alkotóelem az almaecetben is megtalálható. 100 gramm friss alma héjával együtt például 140 milligramm káliumot tartalmaz. Egész almákból, természetes úton előállított 100 grammnyi ecetben körülbelül ugyanez a mennyiség található. Az alma és almaecet pontos elemzése persze mindig mutat némi eltérést, hiszen nem minden alma, illetve almafajta egyforma. Tudományos kutatások kimutatták, hogy csupán az ecet levegőn elpárolgó alkotóelemeiben is több mint 90 különböző anyag van.
Az almaecet többek között 20 fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz; emellett tej- és citromsavat, egy sor enzimet, aminosavat és értékes ballasztanyagot, mint a hamuzsír és a pektin.

Az almaecet legtöbb alkotórészének pozitív hatására már a tudomány is egyértelmű magyarázatot talált. Ez elsősorban a vitaminokra vonatkozik, amelyek közismerten elengedhetetlenek az anyagcsere-folyamatok működéséhez, vonatkozik továbbá a koleszterinszintet csökkentő almapektinre és az összes ásványi anyagra meg nyomelemre, melyek - mint a vas, réz vagy a fluor - anyagcserénkben katalizátorként működnek, vagy - mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén vagy klór - főként testünk felépítéséhez szükségesek.


Hogyan készítsünk magunk almaecetet
Az almaecet előállításához szükséges alapanyagok általában minden háztartásban megtalálhatók. Nagyon fontos azonban, hogy a folyamat két lépésben történjen: először jó almamustot kell készíteni, és csak azután - második lépésben - ecetet.
Édes almákat válasszunk, és lehetőleg kezeletleneket, amelyek biokertészetből származnak. Nem a gyümölcs külleme a fontos, sokkal inkább a tisztasága, hogy ne legyen vegyi úton előállított növényvédő-szerekkel kezelve. A boltban kapható almalé vagy almamust nem alkalmas az alkoholos erjesztésre, mert tartósítószert tartalmazhat.


I. A must
Mossuk meg az almákat (kb. 5 kilót), majd negyedeljük fel őket. Tegyük az almát a gyümölcscentrifugába, és csavarjuk ki a levét. Töltsük az almalevet a kipréselt gyümölcsdarabokkal együtt egy nagyobb üveg- vagy cserépedénybe. Hígítsuk fel némi vízzel, tegyünk hozzá néhány csipetnyi élesztőt és egy darab fekete kenyeret, hogy felgyorsítsuk az alkoholos erjedést.
Aztán húzzunk az edény szájára egy léggömböt, ezzel légmentesen lezárjuk. Amikor a cukor alkohollá alakul át, szén-dioxid képződik, amely idővel felfújja a léggömböt. Ha egy kis habot látunk a must tetején, az csupán élesztőmaradék.
Körülbelül négy hétre tegyük félre az edényt, ameddig a cukor teljesen át nem alakul alkohollá. Akkor kész a must. Ha nagyon meleg van, ez már egy vagy két héten belül is bekövetkezhet. A rendkívüli hőség azonban árthat a mustnak. 60oC fölött elhalnak az élesztősejtek, és ez meggátolja az alkoholos erjedést. A fagy szintén akadályozza az erjedést. Az almamust frissítő, zamatos ital. De vigyázat, akármilyen könnyen itatja is magát, ne becsüljük alá az alkoholtartalmát!

II. Az ecet
Töltsük az almamustot egy széles, lapos edénybe, hogy a folyadék a lehető legnagyobb felületen terüljön el. Az edényt legfeljebb háromnegyed részig töltsük meg.
Ha van egy kis ecetünk vagy esetleg ecetvirágunk, adjuk a musthoz, ez felgyorsítja az ecetes erjedést. Fedjük le az edényt durva lenvászonnal vagy szúnyoghálóval, de semmi esetre se zárjuk le légmentesen. Az ecetsav-baktériumok munkájához folyamatos oxigénellátásra van szükség.
26-28oC az ideális hőmérséklet az ecetképződéshez. 35oC fölött az ecetsav-baktériumok elpusztulnak. Ha túl hideg van, leáll a működésük. Az alatt az idő alatt, amíg a baktériumok átalakítják az alkoholt, olykor „ragasztószagot” (etil-acetát) érezhetünk. Amint kész az ecet, a szag eltűnik.
Két-három hónap alatt elkészül az ecetünk. Mielőtt üvegekbe töltjük, szűrjük át egy darab kifőzött lenvásznon vagy kávéfilter-papíron, hogy megtisztítsuk a nagyobb almadaraboktól, élesztőmaradéktól és az úgynevezett ecetférgektől. (Az ecetférgek (anguillula aceti) a fonalférgek családjába tartozó kártevők, amelyek a savtartalmú anyagokban elszaporodhatnak) Töltsük az ecetet félliteres üvegekbe, és zárjuk le parafa dugóval.
Ha először túl savanyúra sikerül az ecet, vagy nincs valami jó íze, ne legyünk csalódottak. Az igazán jó ecetkészítés valóságos művészet, ezt bármelyik szakember igazolhatja. Rengeteg tapasztalat kell hozzá.

Almapektinnel a koleszterin ellen
Tény, hogy az almaecet, akárcsak az alma, pektint tartalmaz, amely önmagában ugyan nem emészthető ballasztanyag, de mini az összes többi ballasztanyag, segíti az emésztést, és sokféle hasznos funkciót lát el.
A pektin csökkenti például a koleszterinszintet, pontosabban a káros koleszterin szintjét. Leköti ugyanis a koleszterinből felépített epesavat. Mivel azonban az epesav elengedhetetlenül szükséges a zsírok megemésztéséhez, szervezetünknek valami más módon kell előállítania. Tehát kivonja a vérből a koleszterint, és epesavvá alakítja át. Ez a pektin által előidézett effektus közvetlenül vérereink állapotára hat: ha kevesebb a vérben a koleszterin, kevesebb az erek belső falára lerakódott anyag is, és ezáltal szabadon áramlik a vér az erekben.
A tapasztalatok szerint az almaecet fogyasztása javítja az emlékezőtehetséget, növeli a koncentrálóképességet, a vitalitást, testünk meleg érzetét, a kondíciót és minden olyan funkciót, ami a jó vérkeringéstől függ.

A bécsi egyetemi klinika 1991-ben tanulmányi jelentetett meg az almapektin koleszterinszintre gyakorolt hatásáról. Hat héten keresztül kezellek egy izolált almapektinből nyert ballasztanyag-készítménnyel több korcsoportba tartozó betegeket, akiknek túl magas volt a koleszterinszintjük.
Az eredmény: a hasznos koleszterin szintje emelkedett, míg a káros koleszterin szintje, amely az érelmeszesedést okozza és lelassítja a véráramlást, mintegy 30 százalékkal csökkent.