Október

 

 Október

 Mindszent hava

„Sok gyümölcsöt Mindszent hava tartogat

Sötét télben jó kedvére kiket felhordhat.”

október 4. Assisi Szent Ferenc napja

A ferences rend magalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.

A kotlók fészke köré rakott nyírfaág megvédte azokat az elpusztulástól.

Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

október 15. Teréz napja

A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt. Talán épp ezért nem véletlen,

hogy ezen a napon több helyen asszonyi dologtiltó nap is.

Tilos volt nekik mosni és kenyeret sem süthettek. Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben, a híres borvidéken Teréz-szedés a neve.

október 16. Gál napja

Már a jövő nyári időjárásra mutat. (Talán azért is, mert az idén már nem okoz időjárási gondot a mezőgazdálkodás.)

október 20. Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni.

E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.

október 21. Orsolya napja

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén és a Somló-vidéken.

Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal.

Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.

október 26. Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.

Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, „dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.

A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

október 28. Simon - Júdás napja

Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Erről regula is szól:

Rég felírta Noé Tokaj hegyormára

Hegyaljai kapás várj Simon Judára.

Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:

Eljön a Simon, Júdás

Dideregve fázik a gulyás.

vagy:

Eljön a Simon, Júdás

Dideregve fázik a gatyás.

Szegedi változata:

 Mögérkezett Simon Júdás

Jaj mán néköd pőregatyás.

A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.

Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.