Március

Március

Böjtmás hava

„Böjt-máshó földbe hintett tavasz magokat,

Szőlőt hajtat, fákat oltat, szép gyümölcsöket.”

március 4. Kázmér napja

A patkányűzés napjaként is emlegették. A gabonatárolókat ebben az időben takarítják, készítik elő az új termés befogadására. Télen a mezőről befészkelődött rágcsálókat rossz lábasok, vödrök veregetésével, hangoskodással próbálták kiűzni.

Fontos szerepük volt ebben a gyerekeknek, mivel versenyezniük kellett, ki tud több dögöt felmutatni a nap végére. Természetesen a jutalom sem maradhatott el. A legeredményesebb gyerek gyújthatta meg azt a máglyát, melyet a sok szemétből raktak az udvar végében.

Március első hete napjainak időjárással kapcsolatos jóslása:

Ha ez az időszak esős, havas volt, az aratás megkezdését, arra felkészülését eltolták egy héttel.

március 7. Tamás napja

Sok más nap mellett, ez a nap is szerelemjósló. Ha a lány azt akarja tudni, merről jön a vőlegénye, akkor Szent Tamás napjának éjjelén zörgesse meg a kaput, s amerről vastagabb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.

Húshagyó kedd

A böjt kezdete.

Hamvazószerda

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást. Ez a nap dologtiltó, böjtfogadó nap.

március 12. Gergely napja

Míg Balázs a diákság, addig Gergely az iskolák pártfogója volt.

Ezen a napon tartották a Gergely-járást, melynek eredete a középkorra tehető. Tanulásuk anyagi alapjait próbálták megteremteni kéregetéssel a szegény diákok.

Mivel a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be, ezt megelőzően a tanítók toborozták a diákokat. Ekkor a tanévkezdés és zárás ideje a Gergely nap körüli időszakra esett.

A Gergely napi ünnepséget a tanítók szervezték, irányították és abban maguk is tevékenyen részt vettek.

Az adománykérő énekek a deákos nyelvezetet próbálták utánozni.

Adjatok szalo„nnát,

omne dignum leverendum laude.”

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Gergely megrázza szakállát, havazást jelent.

Március 15. Nemzeti ünnep

Az ezen a napon gyújtott ünnepi tűz, a „szabadsági tűz”. Régi szokások szerint e nap estéjén néhányan összejöttek, szomszédok az udvaron és körülülve Kossuth nótákat énekeltek és idézgették az 1848 – 49-es eseményeket.

Március 18 – 19 – 21. Sándor, József, Benedek

József napján kezdenek énekelni a madarak, mert Szent József kiosztja nekik a sípokat. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre, ekkor engedik ki a méheket. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit és a kaprot.

… zsákban hozzák a meleget. Közülük is különösen Benedek nevezetes erről. Bár ennek semmiféle meteorológiai igazolása nincs, a tudományos időjárásjelzésben is megfigyelték, hogy Benedek-nap táján, a tavaszi napéjegyenlőség idején már valóban melegebb napokkal köszönt az idő.

József a júniusi Péter – Pál napra mutat.

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnapot nevezzük virágvasárnapnak. Az iskolás gyerekek ilyenkor barkát gyűjtenek, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástól.

Fiatal lányok telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják, vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be.

Nagyhét:

A Virágvasárnap utáni hét.

Nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján tarják a legszigorúbb böjtöt. Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen, nagypénteken nem gyújtanak tüzet.

Nagyszombat estéjén tarják Jézus föltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon dörzsöléssel, csiholással újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti. Néhány helyen szokás az ételszentelés is.

március 24. Gábor napja

A tavasz negyedik napja. Ekkor a kertekben megélénkül az élet. A káposztaültetést e napon végezték

március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

Az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának a napja a tavaszi gyümölcsoltással összekötve:

„Az ember ilyenkor Máriával almát olt.”

A palántaültetés, fatisztogatás napja is egyben. Ekkor helyezik el az oltóágat.

Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra már hazahajtja a vándormadarakat.

E naphoz kötődő meteorológiai megfigyelés a 16 századból:

•  Ha e napon derült az idő, bő termés várható.
• „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.”

Húsvétvasárnap

Jézus feltámadásának ünnepe, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Eredete a pogány tavaszkezdő ünnepekre vezethető vissza.

Ezen a napon tarják a húsvéti határjárást, a falu népe körbejárja földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen ilyenkor bált rendeznek.

Húsvéthétfő a természet megújulásának ünnepe, vízbehányó, vízbevető hétfőnek is nevezik. Az ilyenkor szokásos locsolás vagy vesszőzés egyaránt a jelképes megtermékenyítést és a rituális megtisztulást célozza.

Az ilyenkor szokásos tojás ajándékozás szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképe. Az ajándék tojások készítése az asszonyok, lányok feladata volt. Legegyszerűbb módja a díszítésnek a festés, de ismeretes a tojások „írása” (a tojás héjára megolvasztott viasszal írták a mintát, majd amikor az megaludt, a tojást festékbe merítették. Száradás után a viaszt letörülték, így a helyén a festetlen tojáshéj látszódott, amit esetleg átszíneztek), karcolása (vakart vagy kotort tojás: a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorták a tojásra), valamint a „patkolása”. Ez utóbbi kívánta a legnagyobb ügyességet.

e