Április

Április

Szent György hava

„Szent György hava terem nekünk virágokat,

Az sok jó szénáért az réteket megtiltat.”

április 1.

Hajdan sok népnél évkezdő ünnep volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal az új év első napja január 1. lett, április 1. „komolytalan” újévvé vált. A felnőttek is ugratják egymást, de a tréfák fő célpontjai legtöbbször a gyerekek. (Elküldték őket a boltba esőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért, de volt akit a szomszédba szúnyogzsírért küldtek.)

Csúfolódó versek ismertek e napról, pl:

Április bolondja,

Március szamara,

Fölnézett a toronyba

Megnézte, hány óra:

Fél tizenkettő,

Bolond mind a kettő!

Bolondnak tartották azt is, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag soha nem kel ki.

április 3. Fehérvasárnap

Húsvéthétfő vagy a húsvétot követő fehérvasárnap a komálás, a mátkálás ideje volt. A komatál- vagy mátkatál küldést főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy lány fiúnak vagy fiú fiúnak küldte. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek. Ezután magázták és a fiúk komának, a lányok mátkának nevezték egymást.

A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányozhatott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy tojást, s helyette kettőt tett bele, vagy megtartotta az egész tálat s helyette újat küldött cserébe.

Komatál éneket, mondott köszöntője p:

„Komatálat hoztam,

Fel is koszorúztam,

Koma küldte komának,

Hogy váltsa k9i magának.

Ha nem váltja magának,

Küldje vissza komának.”

április 24. Szent György napja

Európa nagy részén ősi pásztorünnep Szent György napja, az állatok első kihajtásának napja. Egyes helyeken az első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie. Azt tartották, hogy az állatok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Gonosz járó nap volt, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tűztek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől, rontástól megvédjék őket.

Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat.

E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütöttek.

Alkalmasnak tartották e napon a földbe rejtett kincsek keresését is, mely minden hetedik évben ezen a napon lángot vetett.

A György-kultusz a sárkánnyal viaskodó szent legendájából származnak.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

•    a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez;
•   az e nap előtti mennydörgés bő termés előjelzője;
•  akkor lesz bő termés, jó év, ha Szent György napján akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besárosodik.