Gyógyító növények: a mák

Régen termelt növény, amely a magyar konyhának jellegzetes fűszerét, a mákszemet adja.

Története

Elterjedtségére utal az, hogy nyelvünkben sokféle szókép kapcsolódik a mákhoz: a bódító, mérgező italt, sőt átvitt értelemben minden "narkotikumot" mákonynak neveztek; a mákszem a kicsiség mértéke, a svihák, pernahajder legényt a "jó mákvirág" jelzővel illették.
A régi házi kertekben mindig termeltek (legalább a családi szükséglet kielégítésére) egy-két sor mákot. Ennek a termését azonban - sajnos - nemcsak az ételek ízesítésére használták, hanem olykor a zöld mákgubóból készített főzettel a gyerekeket is elaltatták, hogy az anya zavartalanul tudjon a mezon dolgozni.

A mák egyébként is ősi vajákos növény. Eredetét pontosan nem ismerjük, de föltételezhetően Afganisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán az őshazája. Évezredek óta termelik, hiszen már Hippokratész is arról ír i. e. 460-ban, hogy a görögök ás az egyiptomiak a zöld máktok nedvét, mint gyógyszert ismerték; és fájdalmak csillapítására görcsoldóként, valamint köhögés ellen használták.
A máktokból kinyert ópium narkotikus hatását a keleti népek csak a dohányzással egyidejűleg ismerték meg, és az ópiumpipák élvezete leginkább Kínában és Indiában terjedt el. Az utóbbi években világszerte sajnálatosan elterjedt kábítószerek egyike-másika is a máktokból készül. Az ópiumot úgy nyerik a zöld máktokból, hogy kora hajnalban körkörösen, sekélyen késsel megkarcolják a fejlődő máktokot, amiből tejszerű nedv serken ki; ezt - beszáradása után - falapáttal leszedik, és edénybe gyűjtik, majd ópiumkaláccsá formázzák, és levélbe burkolva hozzák forgalomba.
A máktok 0,3.-0,5% mennyiségben alkaloidákat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a morfin, a kodein ás a Papaverin, amelyek jelentős gyógyszerek alapanyagaként szerepelnek. Kinyerésüket Kabay János gyógyszerész oldotta meg (1931), és szabadalmaztatta az egész világon. Az általa alapított és azóta sokszorosára fejlesztett Tiszavasvári Alkaloida Gyár termékeit sok országban használják és hazánk a világ 3. morfinexportáló országa.
A mákot manapság a legnagyobb területen Franciaországban, Bulgáriában, Romániában és Ausztráliában termelik. A Dél-Ázsiai államokban csak szigorú állami ellenőrzés mellett szabad mákot vetni.
Jelenleg gazdaságilag sokkal fontosabb a vegyipari alapanyagul szolgáló máktok, mint a mákszem. A kiskertekben azonban mégis a mákszemért termeljük ezt a növényt, amelynek termése éppen olyan "szelíd" fűszer, mint a fokhagyma vagy a petrezselyem.

Termesztése

Jóllehet nálunk a sütéshez-főzéshez szükséges mákszemet a fűszerüzletekben ás a piacokon nehézség nélkül beszerezhetjük, mégis érdemes a házi kertekben, a kerítés mellé egy-két sor mákot vetni. A Szépen virágzó és termésével is díszítő mák akár a virágágyak változatosságának fokozására is alkalmas.
A máknövény a fejlődésének kezdetén sok vizet igényel, később inkább a szárazságot kedveli, de ekkor csak meleg időjárású helyeken fejlődik jól. Fényigényes növény, ezért legföljebb a fiatal fák közé vethető. Védeni kell a szelektől. Legjobban a mélyrétegű, tápanyagokkal jól ellátott, közép-kötött talajon díszlik. Sok betegsége ás kártevője lévén legföljebb 5-6 évenként ajánlatos Ugyanarra a helyre vetni.
A mákot általában - a nagyüzemekben kivétel nélkül - tavasszal vetik, de a kiskertekben terjedőben van az őszi mák-termesztése is. Ez utóbbi főleg Bulgáriában általános, vetőmagja az 50-es években került el hozzánk, és itt meghonosodott. Nagy előnye, hogy többet terem, mint a tavaszi mák, a kártevőktől kevesebbet szenved, és június végére beérik. A tokjában jóval kevesebb az alkaloida, mint tavaszi rokonáéban, de ennek a házi kerti termelésben nincs gyakorlati jelentősége. Az őszi mákot szeptember-októberben kell elvetni; a kikelt növények még ősszel 4-6 leveles tőrózsát fejlesztenek, és az áttelel.
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért apró morzsásra művelt földet követel. 10 m²-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség.
Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg.
A mákvetés a gyomosodásra nagyon érzékeny. A kis növények nem nagyon élelmesek, ezért, ha nem vigyázunk rájuk, a gyomok elnyomják őket. A fiatal növények az öntözést is meghálálják. Ügyelni kell arra, hogy az öntözővíz ne mossa el a földet a máktövekről, mert akkor a 120-150 cm magas, viszonylag nehéz gubót viselő szárak könnyen kifordulnak a földből.
A máknak sokféle betegsége és kártevője van. Megtámadja a lisztharmat és a peronoszpóra, károsítja a levéltetű, a máktoklégy ás a vincellérbogár. Ezek ellen azonban csak fellépésük esetén kell permetezni. A tavaszi vetésű mákot gyakran teszi tönkre a máktokbarkó, ami ellen sokáig nem tudtunk eredményesen védekezni, tekintettel arra, hogy ez a kártevő virágzáskor rajzik, a virágzó máktöveket pedig a méhek miatt nem szabad permetezni.
A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
10m² vetésterületről 1,5 kg szemtermésre számíthatunk. A mákszárat a kert fagyérzékeny növényeinek téli bekötözésére hasznosíthatjuk.

Felhasználása

A görögök ás a rómaiak mézzel vegyítve fogyasztották a mákot. A magyar konyha jellegzetes "terméke" a mákos bejgli és a mákos csík, amelyekben szintén együtt jelenik meg a mák és a méz. Persze még sokféle egyéb módon is hasznosíthatják a megdarált mákot, amely gyakorlatilag mentes az alkaloidáktól, és így teljesen ártalmatlan felnőttek és a gyermekek számára is.
A betakarított mákszemet - a tokból való kiszórása után - még szárogatni szükséges. Először egész vékony rétegben terítsük ki napos helyen, azután fokozatosan vastagíthatjuk a réteget. A légszáraz mákszemet vászonzacskóban tároljuk. Több évig tartó eltartást azonban nem visel el, mert megavasodik vagy molyok telepednek meg benne.
A mákszemben 40-50% olaj van. Egyes országokban a hidegen kisajtolt olajat étkezési célokra használják.
A hosszú szárral betakarított, egészséges máktokok a lakás igen szép téli díszei, vázában helyezhetők el, vagy falidíszek készíthetők belőlük. Egyszerű tojásfestékkel színezhetők is. A zárt tokú fajták gubójából ilyen esetben a mákszemet nem lehet kinyerni.

Fokhagyma likőr

Érrendszeri és általános meszesedés ellen,

de erős immunerősitő és baktériumölő is egyben: Ajáld a veszélyeztetett ismerőseidnek !


Ha az (agyi) erek, vagy szívkoszorú erek beszűkülnek, vagy általános elmeszesedés tapasztalható,illetve bármilyen hajszál ér problémánk van, igyunk naponta egy kupicányi kivonatot a következő vegyülékből: 30 gerezd fokhagyma (nem permetezett) és 5 citrom.

Elkészítés: A fokhagymát lehéjazzuk, aprítjuk. A citromot a héjával együtt apróra vágjuk, mixerben összeelegyítjük a fokhagymával együtt, majd egy liter vízzel a főzőlapra (tűzhely) helyezzük. DE CSAK AZ ELSŐ BUGGYANÁSIG HAGYJUK A TŰZHELYEN!

Ne forrald, mert a "C" vitamin 45 Celsius fokon bomlik ! ! !

Ezután leszűrjük és üvegbe öntjük, hűvös helyen ill. hűtőszekrényben tároljuk.
A napi kupica likőr akár főétkezés előtt vagy után is fogyasztható.

A gyógymód kipróbálói állítják, hogy már 3 hetes alkalmazás után érezhető az egész testnek fiatalos regenerálódása.
A meszesedések és ezek mellékhatásai pl.: a látáscsökkenés, éles látás hiány, hallás csökkenés lassan egészen elmúlnak.

A kúrát 3 hétig kell folytatni, naponta inni, majd 8 nap szünetet kell hagyni és újra 3 hetes időtartamban megismételni.
E kétszeri kúra egész évre védettséget ad. Általános javulás áll be.
Ezt az olcsó ártalom mentes és gyógyhatású kúrát ajánlatos évente megismételni.

A fokhagyma kellemetlen szagát senki nem fogja érezni.
A fokhagyma és a citrom hatása teljes mértékben érvényesül.
A meszesedés miatt szenvedő emberek ismét nyugodtan tudnak aludni, mert a meszet feloldja és a testből kiüríti.

Egy asszony esetében a tervezett szívműtét elmaradt, mert a vérzsiradék és a mész teljesen feloldódott és eltűnt a szervezetből.
A fogazat romlásánál is jól bevált a fokhagyma gyógyhatása.

(Egy ismerősöm adta kb. 60 éves és azt mondta teljesen rendbe hozta a látását!!!!! Remélem segít másokon is!! )

A csodás fokhagyma

Akik eddig csak a pirítóson ismerték a fokhagymát, vagy nem találkoztak még gyógyító hatásával kérem olvassák el az alábbi rövid leírást. .
A fokhagyma őshazája valahol Ázsiában, a kirgiz sztyepeken volt, ahonnan hamarosan meghódította Indiát és a Közel-Keletet. Napjainkra az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált. Évelő növény; a levele félméteresre is megnőhet, de legfontosabb része a hagymája. Egy kilogramm körülbelül harminc–harminckét fej fokhagymát jelent. Száz grammja 26,3 g szénhidrátot, 6,8 g fehérjét, fontos ásványi anyagokat (káliumot, szelént), valamint B1-, B6-, C- és K-vitamint tartalmaz.

Itthon sem csak hazai fajtákkal találkozhatunk. A Kínából importált fokhagymák jellemzően nagyok, teltek és nagy gerezdjeik vannak. A magyar fokhagyma ugyanakkor erősebb, ízesebb és nagyobb a tápanyagtartalma, ráadásul az illata is markánsabb.
Hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), amely közismerten antibiotikus hatású. A hagyma aprítása, roncsolása során alakul át a jellemző szagú, allicin nevű vegyületté. Az allicin reakcióba lép a szervezetet megtámadó baktériumokban vagy parazitákban levő kéntartalmú fehérjék tiol- (-SH) csoportjával, s gátolja a működését. Az allicin emellett antioxidáns vegyület is, tehát megköti a szabad gyököket. A fokhagyma hosszú ideig tartó, intenzív, jellegzetes szagát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid okozza.
Hatóanyagai sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel. A kutatók szerint egy közepes gerezd 100 000 penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű. A fertőzés típusától függően a szájon át szedhető penicillindózisok 600 000–1,2 millióig terjednek. Ezzel hat–tizenkét fokhagymagerezd egyenértékű. Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candidiázis nevű gombabetegség ellen, valamint alkalmas a galandférgek és más bélparaziták kiűzésére is. Fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.
Tisztítja a légutakat. A népi gyógyászatban nagy szerepe van a meghűléses betegségek gyógyításában, mivel nyers gerezdje vagy teája nyákoldó hatású. Asztma, köhögés, szamár-köhögés és hörghurut esetén a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására.
Rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést. Nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakódását a vérben, hanem képes a már lerakódott masszát feloldani, valamint csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Az LDL-koleszterin csökkentése mellett azonban csökkenhet a HDL-koleszterin szintje is, emiatt az elfogyasztott mennyiségre ügyelni kell. A fokhagyma két hónap alatt érezhetően leviheti a vérzsírszintet. Ezenkívül gátolja a vérlemezkék összetapadását, s fokozza a véralvadás során keletkező fibrin oldását.
Ősi receptek alapján sok időt igénybe vevő kísérleteinkkel előállítottuk az ősi Tibetben talált receptúra alapján a "Tibeti fokhagyma esszenciát". Ennek fantasztikus hatásait sok érrendszeri, gyomor, bél betegségben, illetve keringési panaszokkal küszködő beteg megtapasztalta.

Égésre tojásfehérje

Remélhetőleg nem lesz rá szükség, de ha mégis, hát itt a megoldás.

 Egy kurzuson tanították, ahol a tüzoltókat készítették fel

  elsősegélynyújtásra. Ha valaki megég, - legyen az bármilyen nagy

  terjedelmű -, legelőször a megégett részt folyó hideg víz alá kell

  tartani, míg a megégett bőr lehűl. Azután egy tojásfehérjét kicsit

  felverünk habnak, csak hogy könnyebb legyen kenni. Több rétegben

  rákenjük a megégett felületre.

  Egy nő feltett vizet főni. Mikor le akarta venni a tűzről, ráömlött a

  kezére és egy nagy részen leégette a bőrt. Azonnal hideg vizes csap

  alá tartotta, míg le nem csillapodott kicsit a tüzessége - bár az

  erős fájdalom maradt.

  Azután felütött 2 tojást, a fehérjét kicsit felverte és rákente az

  égett bőrre. Annyira meg volt égve a keze, hogy ahogy rákente a

  fehérjét a bőrre, az rögtön rászáradt és egy hártyát képezett

  rajta, ami azután megkeményedett - ez tulajdonképpen natúr collagen

  volt. Legalább 1 órát tartott, míg rétegenként rákente az egész

  tojásfehérjét.

  Később már nem érzett fájdalmat és másnap már csak alig volt az

  égés helye pirosas-barnás.

  Eredetileg azt hitte, hogy nagy hegesedések maradnak vissza az égés

  után, de legnagyobb csodálkozására 10 nap múlva semmi nyoma nem

  maradt! A bőr színe sem változott el. A megégett bőr teljesen

  regenerálódott, köszönhetően a tojásfehérjében található

  colagennek, ami valójában egy placenta és tele van vitaminnal.

A fokhagyma jótékony hatásáról

Az ételek ízesítésén és a nátha elűzésén kívül még nagyon sok mindenre jó. Hatásait a benne rejlő értékes vegyületeknek, illóolajoknak és vitaminoknak köszönheti. A hagymagumó alliin és alliináz nevű enzimet tartalmaz, melyek elsősorban a hagyma jellegzetes szagáért felelősek, valamint kiváló baktériumölők. Mindkét vegyület megtalálható a többi hagymafélében is, de mivel a fokhagyma tartalmazza őket a legnagyobb a koncentrációban, egészségmegőrző hatásuk is jóval erősebb, mint a vörös vagy a lilahagymában. Sok B- és C-vitamin is van a fokhagymában, valamint rákmegelőző flavonodiok.

A fokhagyma

* tágítja az ereket,
* csökkenti a vér koleszterinszintjét,
* antibakteriális és gombaellenes hatása révén gombaölő és kitűnő ellenszer a különböző légúti betegségekre,
* vérnyomáscsökkentő,
* véralvadásgátló,
*enyhíti a menstruációs görcsöket,
*erős a nyákoldó hatása,
* segíti az emésztést,
* bélfertőtlenítő,
* bélféregűző,
* serkenti az epe és a máj működését.

Néhány felhasználási terület, melyre sosem gondoltál volna

Régebben a pestist gyógyító orvosok fokhagymát helyeztek jellegzetes, madárszerű álarcukba. A madárfej csőrén át lélegeztek ugyanis, és úgy vélték, ha a pestissel fertőzött levegőt fokhagymával szűrik meg, védelmet élveznek a járvány ellen.
A fokhagyma segít megszabadulni a hangyáktól. Ha néhány frissen tisztított gerezdet elhelyezel a lakásban azokon a területeken, ahonnan vélhetően a hangyák érkeznek, a népi hagyomány szerint nem kell többet aggódnod miattuk.
A régi időkben a fokhagymát összezúzva, gézbe tekerve hüvelygombásodás ellen éjszakai tamponként használták.

Tudtad-e? Érdekességek a mézről…

• A mézzel kezelt seb háromszor gyorsabban gyógyul, a sérülés hegtelenül tűnik el
• A méz kiválóan pótolja a cukrot, Ha süteménybe tesszük 10 deka cukrot nyolc deka méz helyettesít.
• Két evőkanálnyi méz teába, tejbe keverve csillapítja a köhögési ingert
• Az a hiedelem, miszerint a kikristályosodott méz bizonyosan hamisítvány, tévedés. A kristályos anyag felmelegítése után a méz újra teljes értékűen élvezhető. Fontos azonban, hogy negyven Celsius-foknál ne hevítsük tovább, mert akkor értékes anyagai károsodhatnak.
• A méz energiatartalma kb. 320 kcal/100g
• Amikor a méhész megtervezetten szállítja a méheket a különböző virágzó területre, akkor lehetséges, hogy egyféle virágból készüljön a méz, Akkor beszélünk fajtamézről, ha a termékben az egy fajta virág pollenjei elérik a 45 százalékot.
• A dolgozó méhek a legdolgosabb időszakban átlagosan 30-45 napig élnek, ez alatt a rövid idő alatt életüket kizárólag a munkának szentelik.
• A méhek egy kirepülésnél átlagosan 50-1000 virágot látogatnak meg, a nektár mennyiségétől függően. Átlagosan 35 percig tart egy gyűjtőkörút, amely után kb. 70 milligramm nektárt szállítanak a kaptárba.
• A méz kiválóan hidratál, és igen hatékony napozás után, főleg ha a bőrünk megégett.  Egy vékony rétegben kenjük a testünkre, majd körülbelül 10 perc múlva zuhonyozzuk le.
• A méz főleg a száraz bőrre javasolt: puhítja a bőrt, regenerálja a felszínén található sejteket, táplálja a felületi sejtréteget, aktiválja a hajszálerekben a vérkeringést, ezáltal finommá puhává teszi a bőrt.

Hogyan gyógyíts a mézzel?

 

Égési sérülések - Kend be bőségesen mézzel a megégett bőrfelületet. Lehűti, nyugtatja, és gyors gyógyulást eredményez sebesedés nélkül. A baktériumok képtelenek túlélni a mézben

Álmatlanság - Egy szűk evőkanálnyi méz egy bögre meleg tejben elkeverve csodákat tesz, igazi nyugtató.

Hiperaktivitás - Mindenben helyettesítsd a cukrot mézzel. A finomított cukor teljesen felpörgeti a szervezetet, megfosztja az idegrendszert a vitaminoktól, és akár viselkedési zavarokat is okoz, viszont tápértéke egyáltalán nincs.

Ágybavizelés - Egy teáskanálnyi méz lefekvés előtt segít a vízvisszatartásban, és nyugtatólag hat a félelmekkel szemben
.
Orrdugulás - Egy szűk evőkanál mézet oldj fel Egy kisebb lábos vízben, és inhalálj vele törölköző alatt. Nagyon hatékony!

Kimerültség - Az ókori görög sportolók is mézet fogyasztottak az állóképességük javítására versenyek előtt, és a regenerálódásra versenyzés után. Oldj fel egy rész mézet négy rész vízben, majd tartsd a hűtőben, és abból kortyolgass egy-egy kanálnyit.

Mélytisztító arcra - Keverj el egy rész mézet egy rész zabliszttel, és kend fel az arcodra. Hagyd hatni fél órát, majd mosd le. Pattanásos, aknés bőrrel csodát tesz
.
Hajkondicionáló - Keverj el egy rész mézet egy rész olívaolajjal, dörzsöld be a hajba, majd csavard meleg törölközőbe. Hagyd rajta legalább tíz percig, és öblítsd ki. Nagyon jót tesz a fejbőrnek is, fényes, rugalmas lesz tőle a hajad
.
Izületi gyulladás - Keverj el egy rész mézet egy rész almaecettel, majd higítsd fel vízzel ízlés szerint. Javítja az emésztést, és a fogyást is segíti
.
Torokfájás - Egy teáskanál mézet olvassz meg a szádban, majd csurgasd le a torkodon. Enyhíti a gyulladást.

Stressz - A vízben feloldott méz stabilizáló hatással bír, kiegyenlíti a lenteket és a fenteket. Egy rész mézet oldj fel négy rész vízben

Tartósítószer - Ha cukor helyett mézet használsz a süteményekben, tovább maradnak frissek. A recept folyadéktartalmát csökkentsd egyötödével, hogy a méz mennyiségét kompenzáld

Babáknak - Egy éves kor felett keverd az ételébe, esetleg az italába: négy teáskanállal adj egy üveghez. Minél "darabosabb" a mozgása, annál több mézet érdemes adni a babának. Amikor jön a foga, bedörzsölheted az ínyét tiszta mézzel, ez nyugtatja és helyi érzéstelenítő hatása is van

Csontritkulás - A kutatások szerint napi egy teáskanál méz segíti a kalcium felszívódását, így megelőzi a csontritkulást. 50 felett mindenkinek hasznos lenne naponta mézet fogyasztania.

Migrén - Egy evőkanálnyi mézet oldj fel fél pohár meleg vízben. Apránként kortyolgasd el, amikor épp rád törne a migrén, és ha szükséges, ismételd meg 20 perccel később
.

Szemgyulladás - Egy rész mézet oldj fel egy rész meleg vízben. Amikor kihűlt, ezzel borogasd a szemed.
 

Hosszú élet - Érdekes tény, hogy a méhészek között fordul elő a legkevesebb rákos és izületi gyulladásos megbetegedés az összes szakma közül az egész világon. A rendszeres mézfogyasztók pedig a leghosszabb életű emberek közé tartoznak
.
Köhögés elleni szirup mézből
Alaposan keverj össze 15 dkg mézet, 5 dkg glicerint és két citrom levét. Tedd kisebb üvegekbe, zárd le, és használd szükség szerint.

A gyömbér

Túllőttél a célon az elmúlt vacsorákkal? Netán általános emésztés-helyreállításra vágysz? Köszvényedet kezelnéd? A gyömbér segíthet ebben!

1. Az Ázsia trópusi esőerdeiből származó fűszernövényt a kínai gyógyászat már Kr. e. 3000 körül is használta. A Római Birodalomban szerelmi ajzószerként volt ismert, és a borokat fűszerezték vele. Indiában a vallásos ünnepek előtt gyömbért rágnak, mert ez leheletüket kellemessé teszi az istenek számára. A gyömbér továbbá jellegzetes mártásaik, a chutney-k és a mango lasse egyik alapja. Az angolszász világban gyomornyugtató italokat készítenek belőle. Az illatszer- és likőripar is szívesen alkalmazza.
   
   Mire jó?
   Jellegzetes ízét és illatát illóolajtartalma adja. Ez az illóolaj a gyökérben termelődik, rendkívül kellemes illatú, és a növény ennek köszönheti jellegzetes, édeskés ízét is. A hatóanyagok koncentrációja közvetlenül a héj alatt a legmagasabb, ezért ha frissen fogyasztod, csak nagyon vékonyan hámozd meg a gyökeret, de az is elég, ha csupán erősen megmosod, és kicsit megdörzsölöd.
   
   
   A népi gyógyászatban használják betegségek kezelésére – hányásoldó, görcsoldó, szélhajtó, puffadáscsökkentő hatása a gyomor- és bélrendszer helyes működését segíti elő. Serkenti az emésztést és az étvágyat. Illóolaja csökkenti a nyálkahártya-irritációt, és kedvezően hat a gyulladásokra is. Alkalmazható hörghurut vagy ízületi bántalmak, például köszvény esetén.
   Egyes hagyományok szerint a gyömbér javítja a memóriát, de nem hat a központi idegrendszerre, ezért nem okoz mellékhatásként fáradtságot, álmosságot. Így akkor is alkalmazhatod, ha nagy koncentrációt igénylő tevékenységet végzel (például számítógépes munka vagy gépkocsivezetés). Növeli az immunrendszer ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben.
   
   
   Néhány alkalmazási tipp
   Olaj: Fájdalmas ízületre külsőleg alkalmazd. Néhány cseppet keverj össze 15 ml semleges olajjal, majd ezzel a keverékkel masszírozd be a fájó, sajgó testrészeket. Izomfájdalmakra is alkalmazható.
   
   
   Tea: Hámozz meg egy hüvelykujjnyi gyömbérgyökeret, vágd össze apróra, és főzd 0,5 liter vízben fél órán át, majd szűrd le. Mézzel édesíthető. Naponta háromszor fogyaszd, de friss gyömbérgyökértörzset is rágcsálhatsz.
   Por: Emésztési panaszok esetén ebben a formában is alkalmazhatod.
   Fűszerként: Az indiai és kínai konyha régóta használja húsok, nehezen emészthető ételek ízesítésére. Hazánkban pecsenyéket, zsíros ételeket, nehéz főzelékféléket (bab, lencse) fűszereznek vele, de ízesíthetsz süteményeket, édességeket, szószokat is. A gyömbér fokozza az emésztőnedvek termelődését, így segít a nehéz, zsíros ételek emésztésében, és mérsékli a bélgázok képződését.
   
   
   Citromos-mézes gyömbértea: 25 g friss gyömbérgyökeret 5 dl vízben forralj fel, majd lassú tűzön főzd 20 percig. Ha már nem túl forró, adj mézet és citromlevet hozzá. Hidegen és melegen is ízletes.
   Kulinária: A gyömbér kellemes kísérője a sárgarépának, a citrusféléknek és az almának. Halak mártásához vagy mézeskalács-készítéshez is finom. Sertéssült készítésekor sütés előtt dörzsöld be a hússzeletet fokhagymával és gyömbérrel, ettől porhanyós, omlós és aromás lesz!
   Fontos! Ha kemoterápiás kezelés alatt állsz, vagy véralvadásgátló gyógyszereket szedsz, fogyasztása előtt kérd ki orvos véleményét! Állandó, nagy mennyiségű fogyasztása nem ajánlott.
   
   Lepd meg barátaid!
   Gyömbérsör
   A gyömbérsör alkoholmentes ital. Bő egy hét alatt elkészíthető. Tegyél egy kancsóba 1,5 dkg szárított sörélesztőt, 4,5 dl meleg vizet, 2 kávéskanál őrölt gyömbért, 2 kávéskanál cukrot. Keverd össze, és lefedve tedd meleg helyre. Hagyd állni egy napig. Ez követően 6 napon át mindennap tegyél bele 1 kávéskanálnyi őrölt gyömbért és 1 kávéskanálnyi cukrot. A hetedik nap után szűrd le. Egy nagy tálban 1,2 liter meleg vízben oldj fel 75 dkg cukrot, és add hozzá 2 citrom levét. Az elkészített gyömbéres folyadékot keverd össze 3 l hideg vízzel, töltsd üvegekbe, zárd le, és legalább 2 napig hagyd érni. A kész gyömbérsör hideg helyen tárolva egy hétig áll el.
   
   Gyömbérolaj
   Hozzávalók:
   • 25 dkg gyömbér meghámozva és finomra vágva
   • 1 csésze canolaolaj (telítetlen zsírsavakat, Omega 3-at tartalmazó olaj; helyettesíthető földimogyoró- vagy szezámolajjal).
   A gyömbért helyezd tiszta edénybe. Az olajat melegítsd fel 50ºC-ra, öntsd le vele a gyömbért, és tedd hűtőszekrénybe egész éjszakára. (Hűtőben két hétig is eltartható.)
   Hintsd meg vele a párolt rizst, vagy tálald nyersen pácolt hal vagy répasaláta mellé.

Hogyan gyógyít a fehér káposzta?

Természetgyógyászati jó tanács Magyarországról.
A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható. De lássuk mi minden van még a káposztában!
A fehér káposzta tartalmaz: Káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket, az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza.
Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. A fehér káposzta gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy a káposzta az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.
A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen.
Véd a bőrkiütések ellen. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.
A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el. Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.
A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta. A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is.
A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk káposztát.
--------------------------

------------------------------
KÁPOSZTA
A káposztát az emberiség sokáig nem tudta megfelelően értékelni, az eltelt évezredek során hol fontosnak, hol pedig használhatatlannak vélte. A növény a mediterrán vidékeken őshonos, és itt kezdődött meg a termesztése is. A Kr. e. 5. században már egészen biztosan voltak káposztatermelők ezen a vidéken, sőt, már tudatosan választották ki a nagyobb levelű fajtákat. A feljegyzések szerint az ősi Kínában is használták és konzerválták a káposztát. Az ókori világban az egyiptomiaknál, görögöknél és rómaiaknál is ismert volt, állítólag a legjobb minőségű magot Rodosz szigetéről lehetett beszerezni akkoriban. Az egyiptomiak úgy gondolták, hogyha a lakomákat káposztamaggal és nyers káposztával kezdik, akkor tovább józanok maradhatnak, illetve a másnaposság tünetei sem lesznek olyan erősek. A római államférfi, Cato Kr. e. 200 körül azt javasolta, hogyha valaki részeges tivornyára készül, akkor egyen előtte bőségesen káposztát, mert az csökkentheti a részegséget. Ugyanebben az időszakban születhetett meg a savanyú káposzta is, mely kelta és tatár közreműködéssel valósult meg. Feltételezik, hogy a tatárok hozták Európába először a vékony csíkokra vágott káposztát, melyet aztán a kelták megsavanyítottak. A savanyú káposzta egészen a középkorig rendkívül népszerű étel volt.

Kr. u. 1000 körül még nagy becsben tartották a növényt, hiszen a téli szűkös hónapokban a nyáron eltett káposzta volt azon kevés élelmiszerek egyike, melyet a szegényebb néprétegek is fogyaszthattak. Nagyra becsülték a skandináv országokban, ahol elsősorban a vikingek számára jelentett fontos táplálékot. A káposzta iránti tisztelet később lassan lelohadt, a 16. századtól az európai arisztokrácia még a káposzta nevének hallatán is fintorgott, nemhogy megették volna. Egyedül az oroszországi alacsonyabb néposztályok fogyasztották nagy mennyiségben (a mai napig fontos alapanyaga az orosz ételeknek), de az európai uralkodóházaknál szolgáló német, osztrák, holland és svéd szakácsok szabályosan száműzték a káposztát az étlapról. Egyébként azt gondolták, hogy a zöldségek evése felelős a gyenge egészségért, így elsősorban a húsok fogyasztására helyezték a hangsúlyt. A 15-16. században a hódító törökök újra elterjesztik a káposztát, elsősorban Közép-Kelet-Európában, többek között Magyarországon és Lengyelországban is. Ebben az időben egyesek még azt tartották, hogy a káposzta rémálmokat okoz, és kifejezetten káros az agynak. A 17. században azt is gondolták, hogy felelős lehet a pestisjárványért, ezért más zöldség- és gyümölcsfélékkel együtt megtiltották árusítását szinte egész Európában. A 18. századra a helyzet konszolidálódott, és hozzáláttak a káposzta nagyméretű termesztéséhez, melyhez a nemesítési és szelektálási munkákat Belgiumban végezték el. Egyes országokban azóta is „brüsszeli hajtás"-nak nevezik.

Mára az egész világon elterjedt és közkedvelt táplálék, nélkülözhetetlen mind az európai, ázsiai, mind pedig a tengerentúli konyhákban, de Afrikában sem ismeretlen. A tudományos vizsgálatok nemhogy nem találták ártalmasnak, hanem sok gyógyhatását tárták fel az elmúlt évtizedekben. Egyetlen veszélyforrás a nem megfelelően megmosott káposztalevél fogyasztása, mely akár súlyos gyomor- és bélrendszeri fertőzéseket okozhat.

Antioxidáns hatás

Ahogy a legtöbb növény, a káposztalevél is igen gazdag antioxidáns vegyületekben, melyek számos betegség megelőzésében játszanak szerepet. A vizsgálatok szerint az antioxidáns hatása erősebb a paradicsomnál, salátánál, zellernél és az uborkánál is. Különösen hatékony e tekintetben a vörös káposzta.

Daganatellenes hatás

A káposzta tudományosan leginkább bizonyított gyógyhatása a rákel- íencs aktivitása. Számos vizsgálat igazolta, hogy a daganatok előfordulása és a káposzta fogyasztása között fordított arányosság van: minél többet eszünk belőle, annál kisebb a betegség kockázata. Ennek feltehetően az az oka, hogy a növényben nagyon sok rákellenes hatóanyag (A-, C- és E-vitamin, fitoösztrogén, fenolos anyagok) található, melyek a rák kialakulását, valamint a kialakult daganat növekedését képesek gátolni.

A prosztatatrákkal kapcsolatban igazolták a káposzta anyagainak hatásosságát. Mesterséges körülmények között kimutatták, hogy a káposztából nyert kivonat gátolja az emberi prosztatarákos sejtek növekedését. Azt is bizonyították, hogy a vérben a prosztatarákot jelző prosztata specifikus antigén (PSA) mennyiségét is képes csökkenteni a növény. A kísérleti eredményeket a gyakorlat is alátámasztja, mivel számos vizsgálat igazolta, hogy azon férfiak körében, akik több káposztát fogyasztanak, ritkábban fordul elő ez a fajta daganat.

Szerb férfiakon végzett vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a káposzta rendszeres fogyasztása a húgyhólyagrákkal szemben is véd. Számos cikk jelent meg a növény emésztőszervi (szájüregi, nyelőcső, gyomor) tumort megelőző hatásáról is. A nőgyógyászati daganatok közül az emlőrák ritkább előfordulását regisztrálták azon kínai nőknél, akik bőségesen fogyasztották a káposztát. Mesterséges körülmények között a káposzta kivonata gátolta a méhrákos sejtek növekedését is. Érdekes eredmény, hogy a káposzta a dohányosoknál képes csökkenteni a tüdőrák kockázatát, de ez érvényes a voJí dohányosokra és a nemdohányzókra is. Tehát a káposzta számos, népbetegségnek számító tumor ellen nyújt természetes védelmet.

Vércukorcsökkentő hatás

Mióta a cukorbetegség az egész világon népbetegséggé nőtt ki, egyre nagyobb az érdeklődés az olyan növények iránt, melyek étrendbe való beillesztése segíthet a vércukorszint csökkentésében. Az egyik ilyen ígéretes növény a káposzta, melynek vércukorcsökkentő hatását mind állatkísérletekben, mind pedig a cukorbetegeken végzett vizsgálatokban sikerült kimutatni. Tehát a cukorbeteg étrend egyik fontos eleme lehet a káposztából készült ételek bőséges fogyasztása.

Koleszterinszint csökkentő hatás

A vér magas koleszterinszintje legalább olyan súlyos egészségügyi problémát jelent, mint a magas vércukorszint, ezért minden lehető eszközt meg kell ragadni a kezelése érdekében. Az egyik ilyen természetes lehetőség a káposztalevél. A káposzta naponkénti fogyasztásával 9 héten belül már jelentős mértékben csökkenhet a vérben a koleszterin (8-10%). Ez más étrendi elemekkel és gyógyszerekkel tovább fokozható. A szakemberek ezért a káposzta rendszeres fogyasztását ajánlják a magas koleszterinszinttel küszködők számára.

Hatás a bélflórára

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúly kerül az egészséges életmódon belül a bélflóra, azaz a bélben lakó baktériumok kiegyensúlyozott működésére. Ha ezen mikroorganizmusok aránya megbomlik, az komoly emésztési és táplálkozási zavarokhoz vezethet. A modern és egészségtelen táplálkozás inkább rontja, mint segíti a bélflóra működését, ezét nagyon fontos azon élelmiszerek fogyasztása, melyek képesek ellensúlyozni a hiányosságokat. Ilyen élelmiszer a káposzta is, mely egyrészt magas és speciális rosttartalmának köszönhetően kifejezetten segíti a bélbaktériumok működését és egyensúlyát, másrészt savanyított változata olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, melyek pótolhatják a bélben a hiányzó baktériumtörzseket. így a káposzta rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk a vastagbél egészségéért is

Népgyógyászati felhasználás

A káposztát bőrkiütésre, mérgezés tüneteinek enyhítésére, hörghurutra, szorongásra, terhességi és utazási hányingerre, szoptatás alatti mellnövekedés gátlására, gyomorfekély kezelésére alkalmazzák. A fenti hatásokat mindez idáig nem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni.

Dr. Gáspár Róbert

Az almaecet a természetes csodaszer

Az almaecet jótékony hatását már évezredekkel ezelőtt megfigyelték. Az összetételben rejlik a titok. Rengeteg értékes hatóanyagot tartalmaz, amelyek élénkítik az anyagcserét, serkentik a vérkeringést, és általában kedvezően hatnak egészségünkre.
Már nagyanyáink, sőt ükanyáink idejében is nagyra becsülték az almaecetből, vízből és mézből készített italt, amellyel enyhébb panaszok egész sorát kúrálták. Hiszen segít emésztési problémák, anyagcserezavar esetén, felszakítja a lerakódott váladékot megfázásnál, csökkenti a koleszterinszintet és a fogyókúra jó kiegészítője - hogy csupán néhány példát említsünk. Mivel antibakteriális és gyulladásgátló hatású is, a régi időkben jelentős szerepet kapott a sebkezelésben is.
Külsőleg alkalmazva az almaecet természetes bőrápoló szer - kedvező hatással van testünk savköpenyére. Tehetünk belőle a fürdővízbe, használhatjuk arcvízként, szájvízként vagy hajöblítőként. Hatásos a korpa ellen, és csillogóvá teszi a hajat.

Gyógyító ereje mellett az almaecet kifinomult fűszer is, amely egyetlen egészségesen étkező család konyhájából sem hiányozhat. Kiválóan alkalmas saláták, mártások, zöldség- és húsételek ízesítésére. Európa keleti részén egyébként még ma is frissítőként isszák az almaecetes vizet. A régi időkben úgy mondták, az almaecet a „fiatalság forrása”, segít hosszan megőrizni ifjúságunkat, és panaszmentes, magas életkort biztosít.
Ma már szkeptikusan hallgatjuk az efféle csodaszerekről szóló történeteket. Hisz egyértelmű, hogy egyetemes gyógyszer nem létezik. Az almaecet azonban természetes tisztaságú, tartalmas élelmiszer, egészségjavító hatása régen ismert a népi gyógyászatban, s gyengéden gyógyító erejét rengeteg ember megtapasztalta már a saját bőrén.
Elődeink jó tapasztalataiban a természetes almaecettel kapcsolatban nyugodtan megbízhatunk. De tegyünk próbát magunk!

Mitől olyan egészséges az almaecet?
Az almában fellelhető szinte összes alkotóelem az almaecetben is megtalálható. 100 gramm friss alma héjával együtt például 140 milligramm káliumot tartalmaz. Egész almákból, természetes úton előállított 100 grammnyi ecetben körülbelül ugyanez a mennyiség található. Az alma és almaecet pontos elemzése persze mindig mutat némi eltérést, hiszen nem minden alma, illetve almafajta egyforma. Tudományos kutatások kimutatták, hogy csupán az ecet levegőn elpárolgó alkotóelemeiben is több mint 90 különböző anyag van.
Az almaecet többek között 20 fontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz; emellett tej- és citromsavat, egy sor enzimet, aminosavat és értékes ballasztanyagot, mint a hamuzsír és a pektin.

Az almaecet legtöbb alkotórészének pozitív hatására már a tudomány is egyértelmű magyarázatot talált. Ez elsősorban a vitaminokra vonatkozik, amelyek közismerten elengedhetetlenek az anyagcsere-folyamatok működéséhez, vonatkozik továbbá a koleszterinszintet csökkentő almapektinre és az összes ásványi anyagra meg nyomelemre, melyek - mint a vas, réz vagy a fluor - anyagcserénkben katalizátorként működnek, vagy - mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén vagy klór - főként testünk felépítéséhez szükségesek.


Hogyan készítsünk magunk almaecetet
Az almaecet előállításához szükséges alapanyagok általában minden háztartásban megtalálhatók. Nagyon fontos azonban, hogy a folyamat két lépésben történjen: először jó almamustot kell készíteni, és csak azután - második lépésben - ecetet.
Édes almákat válasszunk, és lehetőleg kezeletleneket, amelyek biokertészetből származnak. Nem a gyümölcs külleme a fontos, sokkal inkább a tisztasága, hogy ne legyen vegyi úton előállított növényvédő-szerekkel kezelve. A boltban kapható almalé vagy almamust nem alkalmas az alkoholos erjesztésre, mert tartósítószert tartalmazhat.


I. A must
Mossuk meg az almákat (kb. 5 kilót), majd negyedeljük fel őket. Tegyük az almát a gyümölcscentrifugába, és csavarjuk ki a levét. Töltsük az almalevet a kipréselt gyümölcsdarabokkal együtt egy nagyobb üveg- vagy cserépedénybe. Hígítsuk fel némi vízzel, tegyünk hozzá néhány csipetnyi élesztőt és egy darab fekete kenyeret, hogy felgyorsítsuk az alkoholos erjedést.
Aztán húzzunk az edény szájára egy léggömböt, ezzel légmentesen lezárjuk. Amikor a cukor alkohollá alakul át, szén-dioxid képződik, amely idővel felfújja a léggömböt. Ha egy kis habot látunk a must tetején, az csupán élesztőmaradék.
Körülbelül négy hétre tegyük félre az edényt, ameddig a cukor teljesen át nem alakul alkohollá. Akkor kész a must. Ha nagyon meleg van, ez már egy vagy két héten belül is bekövetkezhet. A rendkívüli hőség azonban árthat a mustnak. 60oC fölött elhalnak az élesztősejtek, és ez meggátolja az alkoholos erjedést. A fagy szintén akadályozza az erjedést. Az almamust frissítő, zamatos ital. De vigyázat, akármilyen könnyen itatja is magát, ne becsüljük alá az alkoholtartalmát!

II. Az ecet
Töltsük az almamustot egy széles, lapos edénybe, hogy a folyadék a lehető legnagyobb felületen terüljön el. Az edényt legfeljebb háromnegyed részig töltsük meg.
Ha van egy kis ecetünk vagy esetleg ecetvirágunk, adjuk a musthoz, ez felgyorsítja az ecetes erjedést. Fedjük le az edényt durva lenvászonnal vagy szúnyoghálóval, de semmi esetre se zárjuk le légmentesen. Az ecetsav-baktériumok munkájához folyamatos oxigénellátásra van szükség.
26-28oC az ideális hőmérséklet az ecetképződéshez. 35oC fölött az ecetsav-baktériumok elpusztulnak. Ha túl hideg van, leáll a működésük. Az alatt az idő alatt, amíg a baktériumok átalakítják az alkoholt, olykor „ragasztószagot” (etil-acetát) érezhetünk. Amint kész az ecet, a szag eltűnik.
Két-három hónap alatt elkészül az ecetünk. Mielőtt üvegekbe töltjük, szűrjük át egy darab kifőzött lenvásznon vagy kávéfilter-papíron, hogy megtisztítsuk a nagyobb almadaraboktól, élesztőmaradéktól és az úgynevezett ecetférgektől. (Az ecetférgek (anguillula aceti) a fonalférgek családjába tartozó kártevők, amelyek a savtartalmú anyagokban elszaporodhatnak) Töltsük az ecetet félliteres üvegekbe, és zárjuk le parafa dugóval.
Ha először túl savanyúra sikerül az ecet, vagy nincs valami jó íze, ne legyünk csalódottak. Az igazán jó ecetkészítés valóságos művészet, ezt bármelyik szakember igazolhatja. Rengeteg tapasztalat kell hozzá.

Almapektinnel a koleszterin ellen
Tény, hogy az almaecet, akárcsak az alma, pektint tartalmaz, amely önmagában ugyan nem emészthető ballasztanyag, de mini az összes többi ballasztanyag, segíti az emésztést, és sokféle hasznos funkciót lát el.
A pektin csökkenti például a koleszterinszintet, pontosabban a káros koleszterin szintjét. Leköti ugyanis a koleszterinből felépített epesavat. Mivel azonban az epesav elengedhetetlenül szükséges a zsírok megemésztéséhez, szervezetünknek valami más módon kell előállítania. Tehát kivonja a vérből a koleszterint, és epesavvá alakítja át. Ez a pektin által előidézett effektus közvetlenül vérereink állapotára hat: ha kevesebb a vérben a koleszterin, kevesebb az erek belső falára lerakódott anyag is, és ezáltal szabadon áramlik a vér az erekben.
A tapasztalatok szerint az almaecet fogyasztása javítja az emlékezőtehetséget, növeli a koncentrálóképességet, a vitalitást, testünk meleg érzetét, a kondíciót és minden olyan funkciót, ami a jó vérkeringéstől függ.

A bécsi egyetemi klinika 1991-ben tanulmányi jelentetett meg az almapektin koleszterinszintre gyakorolt hatásáról. Hat héten keresztül kezellek egy izolált almapektinből nyert ballasztanyag-készítménnyel több korcsoportba tartozó betegeket, akiknek túl magas volt a koleszterinszintjük.
Az eredmény: a hasznos koleszterin szintje emelkedett, míg a káros koleszterin szintje, amely az érelmeszesedést okozza és lelassítja a véráramlást, mintegy 30 százalékkal csökkent.