A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyógyító növények. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyógyító növények. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 7., csütörtök

Gyógyító növények: a spenót

A spenót minden kertben megvan. Van, aki még ősszel elveti, hogy kora tavasszal a legkorábban hozzájusson a zöldellő levelekhez. Az őszi spenót vaskosabb levelű, szaporább, mint a nyári. Ez azonban ne zavarjon bennünket, mert centrifugázásra az egész növényt használhatjuk. A spenót termeléséhez nem kell nagy szakértelem, elegendő a jó trágyás föld, hogy amúgy is magas vitamin és ásvány tartalmát tovább növeljük.

Tápértéke:

A spenót gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk a gyógyító erő szempontjából, abban az esetben, ha be tudjuk tartani, hogy ne főzzük. A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz és a benne levő kalciummal a szervetlenné váló sav kőlerakódást képez a szervezetben. A reumatikus betegség nem jelentkezik azonnal. A lerakodás megkezdődhet akár gyerekkorban, a fájdalmakat csak később kezdjük érezni. A spenótban az értékes B vitaminokat könnyen megsemmisíthetjük a főzéssel. Gyógyhatása:

A spenót az a növényünk, amit ha okosan használunk, nagyon sok betegségtől szabadíthat meg bennünket. A szabály pedig az, hogy ne főzzük. Sok benne az oxálsav, amivel ha megfőzzük, sokkal több kárt tehetünk magunkban, mint hasznot. Ha azt be tudjuk tartani, hogy a kúraszerű fogyasztással csak nyers spenótlét veszünk magunkhoz, az eredmény nem fog elmaradni. Ha tehát nyersen fogyasztjuk a spenótot, nemhogy nem képződik lerakódás szervezetben, de meggátolja a vese és a húgyutak kőlerakódását is. A spenót erős antioxidáns. Mindhárom vitamin megtalálható benne, amelyek együttes munkája a sejtjeink megvédése az oxigén szabad gyököktől. Van továbbá szelén is benne, ami szintén támogatja a vitaminok ezen tevékenységét.

Emésztést serkentő: Az oxálsav tartalmának köszönhető, hogy elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymértékben befolyásolja az emésztés gyorsaságát. A spenót szerepe az emésztésben azonban nem korlátozódik csupán erre. A nagy mennyiségű B vitaminoknak köszönhető, hogy alaposan besegít az elfogyasztott táplálék felszívódásába és érvényesítésébe, a zsír és a szénhidrát megemésztésébe.

Idegnyugtató: Az idegrendszer munkáját nagymértékben befolyásolják a B vitaminok. Nehéz így egyenként foglalkozni velük, mert rendkívül összetett a B vitaminok munkája, hisz a táplálékban előforduló többi ásvány és vitamin befolyásolja hatásukat. A spenót idegnyugtató hatását a nagy mennyiségű folsavnak, vitaminnak köszönhetjük, valamint a B6 pyridoxine vitaminnak. Ha a gyerek pl. kalimpál a lábával vagy más ideges megnyilvánulásai vannak, arra következtethetünk, hogy B9 folicsav vitaminhiánya van, ami a spenótban bőven megtalálható.

Hiperaktivitás csökkentése: A spenót magas szerves só tartalmának köszönhetjük azt, hogy a gyerek hiperaktivitása csökken, ha spenótlevet itatunk vele. A sótartalom hat a vércukor tartalomra, aminek következtében a gyerek megnyugszik, személyiségi elváltozása megszűnik, könnyebben szocializálódik és kezelhetőbb lesz, fogékonyabb a tanulásban.

Cukorbaj: A spenót magas természetes sótartalma nagymértékben befolyásolja a cukorbajosok vércukor tartalmát. Ha tehát mindennapi fogyasztásukba bekapcsolják a cukorbetegek a spenót fogyasztását, nemcsak más előnyeit is élvezhetik a spenót értékének, hanem ez közvetlenül a vér cukortartalmát is csökkentheti. Ehhez hozzásegíti a spenót króm tartalma, aminek tulajdonsága, hogy növeli a szövet inzulin érzékenységét (GTF), hatékonyabbá teszi az inzulint, valamint serkenti a hasnyálmirigyet az inzulintermelésre.

Krónikus székrekedés: A krónikus székrekedés akkor következik be, amikor rászoktunk arra, hogy gyógyszer bevételével menjünk WC-re. A gyógyszer függőség a természetes környezetben, tehát a táplálékunkban előforduló hatóanyagok fogyasztásával nem alakulhat ki, mégis megteszik azt, amit a gyógyszerek. Ha a spenótlét fele-fele arányban keverjük alma lével, olyan vastagbél tisztítót kapunk, ami nemcsak a tartalomtól segít megszabadulni, de a vastagbél gyűrődéseiben pangó anyagokat is kitakarítja. Ez azért fontos, hogy a kórokozóknak ne legyen idejük elszaporodni.

Krónikus fáradtság: A krónikus fáradtságnak több oka lehet. Az egyik az hogy a szervezet nem jut elegendő vashoz, illetve a bejutott vas a szervezetben kapcsolatba kerül nagy adag szervetlen C vitaminnal, és az leköti a vasat. Az is lehet, hogy a szervezet nem jut elegendő vashoz a táplálékból. Okozhatja továbbá az állandó fáradság érzetet a szerves só hiánya a szervezetből. Ha abbahagyjuk a C vitamin szedést, a spenóttal könnyen életerőhöz juthatunk. Tartalmaz elegendő vasat, és nátriumot.

Alacsony és magas vérnyomásra: Az alacsony vérnyomás is nagy fáradság érzettel jár. Hogy közvetlenül mi okozza, még nem ismert, de a spenót segít az alacsony vérnyomástól eredő fáradság leküzdésében is. Az alacsony vérnyomásúaknak egyébként is ajánlatos nagy melegben szerves só tartamú zöldséglét fogyasztaniuk, hogy megelőzzék a hányingert és a rosszullétet, amit a magas hőmérsékletben lecsökkenő vérnyomás vált ki. A nagy meleg a magas vérnyomásúakra is nagyon veszélyes. Mivel a spenótnak vérnyomás szabályzó hatása van, így fogyasztása a magas várnyomásúakat is megkímélheti a nagy melegtől. A benne levő szerves sótartalom szintén fegyver a hőség ellen.

Vérzés és vérzékenység csökkentése: Az egyik legmagasabb K vitamin tartalmú zöldségünk a spenót. A K vitamin hiánya, mint tudjuk vérzékenységet okozhat Jelenlétének köszönhető, hogy a nyílt vérzést a seben azonnal elállítja, ha nyers spenótpépet rakunk rá. Hat továbbá a vérző ínyekre és ugyancsak csökkenthető az erős menstruációs folyás, ha az esedékes időpontban naponta fogyasztunk spenótlét. Ezzel nemcsak a mérsékletes folyást érjük el, de megszabadulunk a mentrációs fájdalmaktól is, valamint pótoljuk a szervezetből távozó vasat.

Dagadt végtagok: A dagadt végtagok, a folyadék megszorulás a vese működési rendellenességét jelzi, ami magas vérnyomással járhat, s a vesegyulladás következménye. A spenótban sok az A és a K vitamin. Az A vitamin a gyulladást gyógyítja, a K vitamin pedig a vesék működését serkenti. Ugyancsak megtalálható a spenótban az E vitamin, ami nemcsak segíti az A vitamin felszívódását, de a kapilláris vérerek munkáját is serkenti, ami a vese esetében döntő tevékenység a vizelet kiválasztásában. Az ok elhárítása mindenképpen bekövetkezik a spenót fogyasztással, s a víztől való ürülés megkezdődik a szervezetben. Elkészítési mód:

Spenótot fogyaszthatunk megelőzésnek is, legajánlatosabb saláta keverékben. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, naponta ne többet, mint három fél csészével. Pépesíthetjük lemezvágóval, vagy centrifugázzuk, ebben az esetben az egész felső részt hasznosíthatjuk. Keverhetjük is paradicsomlével vagy más jellegzetes lével, attól függően, milyen betegséget akarunk gyógyítani vele.

Gyógyító növények: a fokhagyma

Népgyógyászati története:
A fokhagyma az egyik legrégebb óta használt gyógynövény: már az ókori Egyiptomban meghatározott adagokban osztották a piramist építő munkásoknak, hogy egészségesek és munkaképesek maradjanak. Hippokratész, Plinius és Dioszkuridész is részletesen írt a fokhagymáról az ókorban.
Nemcsak az emésztés javítására, hanem megfázásos betegségek, bőrproblémák gyógyítására és mérgezések kezelésére is ajánlották.
Hildegard von Bingen a kolostori orvoslásban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a nyersen fogyasztott fokhagyma képes teljes mértékben átadni a benne rejlő erőt és kis adagokban ajánlotta fogyasztását „hogy az ember vére ne melegedjen fel”.
Eredete:
A hagymafélékhez (Alliaceae) tartozik, melyek a liliomfélékhez (Liliaceae) tartoznak.
Közép- és Kelet-Ázsiából származik. Ma már az egész világon, hazánkban is termesztik.
A napos, humuszban gazdag talajt szereti.
Hatóanyaga:
Legfontosabb hatóanyaga a kéntartalmú alliin aminosav, ami szagtalan. Ebből keletkezik a gerezd felaprítása vagy szétrágása során az allicin, ami a fokhagyma tipikus, édeskés-olajos, enyhén égető szagát adja, s ami egy kéntartalmú illóolaj. Mivel tehát a hatóanyaga csak akkor érvényesül, ha szétrágjuk vagy felaprítjuk, emiatt javasolják nem egyben lenyelni a gerezdet. Az allicin olajat a tüdő és a bőr választják ki, tehát ezért fog érződni a fokhagyma szaga leheletünkön, illetve a bőrünkön bizonyos mennyiség (kb. 2-3 gerezd) fogyasztása után. Pontosan emiatt amennyiben illatmentes fokhagymaolaj kivonatot tartalmazó kapszulával találkozunk, annak hatóanyagtartalma igencsak kétségbe vonható.
A fokhagyma nagysága a csípősségéről is árulkodik: a nagyobbak enyhébben csípősek és édeskésebb zamatúak. A kisebbek csípősebb ízűek.
A néphagyomány szerint úgy csökkentheted a fokhagyma szagodat, ha evés után lassan elrágcsálsz egy kis petrezselymet (ami egyébként vesekőhajtó, hólyaghurut ellen bevethető, vizelethajtó hatású nagyon hasznos méregtelenítő növény is egyben).
A szag ellensúlyozására elrágcsálhatunk egy kis fahéjat (ami ugyancsak vírus- és baktériumellenes hatású, emésztést segíti és fehéríti a fogainkat) vagy 1-2 szem szegfűszeget. Egy pohár minőségi vörösbor is segít a szag felszámolásában.
Alkalmazása, hatásai:
Ellenjavallatai a fent említett „szagon” kívül nem ismeretesek, mellékhatásaként enyhe gyomor-bélpanaszok fordulhatnak elő.
Az allicinnek köszönhetően a fokhagyma a következő csodákat tudja:
  • oda is eljut, ahova a gyógyszer nem
  • antibiotikus hatású, azaz baktériumellenes
  • gombaellenes
  • külsőleg is kiváló a gomba kezelésére (láb- és körömgomba esetén dunsztkötésben vethetjük be)
  • kiváló vírusölő
  • emiatt a herpesz egyik ellenszere
  • és külsőleg szemölcs kezelésére is alkalmas (lásd talpon lévő szemölcsre fokhagyma dunsztkötésben)
  • az egyik legszélesebb spektrumú antibiotikum – csodás, hiszen, mivel természetes, sosem fog rá rezisztencia kialakulni
  • értisztító - szabályosan kisepri az erek faláról a lerakódásokat, tehát érelmeszesedés megelőzésére kiváló
  • ezáltal véralvadásgátló
  • és koleszterincsökkentő
  • magas vérzsír (triglicerid) értékek esetén is fogyasszuk
  • vérnyomás csökkentő hatású, amennyiben a magas vérnyomást az okozza, hogy erek falán található lerakódások miatt az erek összeszűkülnek
  • immunstimuláló
  • hatékony rákmegelőző
  • C-vitamin és szelén tartalma által kiváló antioxidáns, B-vitamint is tartalmaz
  • vesegyulladás, bélhurut és tüdőgyulladás esetén is vessük be
Ne feledjük, hogy nyersen és szétrágva, nyállal keveredve hat igazán (hiszen ekkor keletkezik fő hatóanyaga, az allicin), tehát ha megsütjük, akkor is elveszíti értékes tulajdonságait.
Vérhígító hatású gyógyszer szedése esetén ne fogyasszunk fokhagymaolaj kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítőt az orvosunkkal történő folyamatos ellenőrzés nélkül.
Fokhagyma kúra:
1. Csináljuk végig a következő fokhagyma kúrát az immunrendszer erősítésére és az erek kisöprésére (érelmeszesedés elkerülésére és gyógyítására)
* 33 dkg megtisztított fokhagymát fokhagymaprésben szétnyomunk.
* 10 napig áztatjuk 3 dl 96%-os alkoholban, lezárt üvegben.
* Naponta egyszer felrázzunk egy kicsit, hogy a fokhagyma hatóanyagainak kioldódását ezzel is serkentsük.
* 10 nap leteltével a pépet tiszta ruhán átszűrjük egy üvegbe, így egy tömény, ragacsos fokhagymakivonatot kapunk.
Mindig étkezés előtt kell meginni kevés tejben, gyümölcslében vagy vízben elkeverve a következő módon:
Napok Reggel Délben Este
1. nap 1 csepp 2 csepp 3 csepp
2. nap 4 csepp 5 csepp 6 csepp
3. nap 7 csepp 8 csepp 9 csepp
4. nap 10 csepp 11 csepp 12 csepp
5. nap 13 csepp 14 csepp 15 csepp
6. nap 15 csepp 14 csepp 13 csepp
7. nap 12 csepp 11 csepp 10 csepp
8. nap 9 csepp 8 csepp 7 csepp
9. nap 6 csepp 5 csepp 4 csepp
10. nap 3 csepp 2 csepp 1 csepp
11. naptól 3*25 csepp, amíg el nem fogy 
A  fokhagyma kúra ideje alatt emeljük meg szokásos napi vízfogyasztásunkat.
2. Értágító, frissítő fokhagymakúra recept olyan variációban, amikor viszonylag jól kezelhető a fokhagyma erős illata (vagy szaga?) is.
    * 30 gerezd fokhagyma
    * 5 egész citrom (lehetőleg "bio")
    * Összeaprítjuk vagy turmixoljuk!
    * 1 l vizet hozzáadunk, rottyanásig melegítjük, nem szabad forralni!
    * Leszűrjük egy üvegbe és ha kihűlt hűtőszekrényben tároljuk!
Ajánlott adag: éhgyomorra 1/2 dl
Kúraszerűen: 30 nap 8 nap szünet és újabb 30 nap
Csak az első 2 nap szokatlan, azután egész jó! Mindig fel kell rázni, különben a végére nagyon sűrű marad és úgy már nem igazán kellemes!

Gyógyító növények: a körömvirág

Körömvirág Calendula officinalis

Népies neve:gyűrűvirág, kenyérbélvirág, orvosi körömvirág
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik, egyéves kerti növény. Dél- és Kelet-Európából származik.
A virágzás kezdetén nyílásukban szedik fészkes virágzatát, de ennél értékesebbek a fészekből kiszedett nyelves karima- vagy sugárvirágok. Nyáron június-július hónapban gyűjtik.
A körömvirág illóolajat (mentont, izomentont, karvont, terpinént), karotinoidokat, flavonoidokat, szaponinokat, szabad triterpéneket (faradiolt, taraxaszterolt), poliszacharidokat tartalmaz.
A körömvirágról tudományosan bebizonyították, hogy kiválóan alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertőtlenítőszer. Belsőleg gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják.
Külsőleg használják visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén. E jótékony tulajdonságát használja ki a kozmetikai ipar, mely előszeretettel hasznosítja krémek, kenőcsök alapanyagaként.
Bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlják.
Szoptatós anyukák mellbimbója gyakran begyullad, de körömvirágkrém használatával jól kezelhető a gyulladt állapot.

Hogyan használjuk?

Tea: Tegyünk 1 csészébe 1 teáskanálnyi szárított körömvirágot, forrázzuk le, majd 10 perc elteltével szűrjük le. Naponta 3 csésze tea fogyasztása ajánlott. Lehűtve gargarizálásra is alkalmas. A teát általában epebántalmak, gyomorgörcsök esetén fogyasszuk.
Kenőcs
: Két maréknyi friss körömvirágot dörzsöljünk szét, és vízfürdő felett keverjük el 50 gramm vajjal, hagyjuk állni negyedórán át, majd mullkendőn nyomjuk át. Ha kihűlt, tegyük tiszta üvegbe, és hűtőszekrényben tároljuk. Bőrkiütésekre és napégés okozta fájdalmakra ajánlott.
Borogatás
: Forrázzunk le 1 csésze forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított körömvirágot, majd 10 perc után szűrjük le. Borogassuk vele a sérült felületet. Naponta 2-3 kezelés ajánlott.
Fűszerként
: Az ételeknek sárgás színt és enyhén csípős ízt ad. Virágszirmait használhatjuk rizs, hal, húsleves ízesítéséhez.

Gyógyító növények: a torma

A torma, mint dísznövény, levélzöldség, fűszerféle és gyógynövény, igen sok területen megállja a helyét.
Nagyon nagy tűrőképességű évelő növény, kelet-európai származású, így nálunk sikerrel termeszthető, jó télálló fajta.
A tarka levelű változata eléggé ritka, pedig bármely dísznövényes kertben szépen mutathat szoliterként vagy csoportosan. Igényei nem túlzóak, legyen elég nedvesség, a talaj legyen humuszban gazdag és a napos helyen jobban kialakul a levél különleges fehér-tarka mintázata. Felhasználása a hagyományos tormáéhoz hasonló.
A saját kert és a gasztronómia kapcsolata a tormánál nagyon is szoros lehet, hiszen a felhasználása a konyhában szinte elengedhetetlen. Az ésszerű és egészséges táplálkozás elterjedésével folyamatosan nő iránta az igény. Érdemes termeszteni, hiszen a dugványokkal való szaporítása utáni nevelése igen egyszerű, nem költséges. Vannak csípős és édes nemes fajták.
A levelét a konyhában levélzöldségként sokan használják, mégpedig a káposzta és kelkáposzta kiváltásaként, változatosságként. Nagyon finom a töltött tormalevél, amely ugyanúgy készül, mint a töltött káposzta vagy a töltött kelkáposzta. A leveleket forró vízben megabároljuk, aztán a hagyományosan elkészített töltelékkel megtöltve felcsavarjuk, majd levet téve rá és fűszerezve megfőzzük, tejföllel gazdagíthatjuk a végén.
Savanyúságok eltevésekor szintén gyakori a torma használata, főként az ecetes uborkának ad különleges íz hatást, ha néhány vékony csík tormát az uborkák közé dugunk. Ha csípős változatú a tormánk, akkor óvatosan bánjunk vele, erőteljes az íze. Kellemes ízt ad a cékla salátának, a reszelt, ecetes céklának is. Erőteljes ízű sonkát is szívesebben fogyasztunk, ha van hozzá egy kevés ecetes, reszelt torma. Ezzel elérkeztünk egyik fontos gyógyhatásához, melyet már bizonyára többen megtapasztaltak, ha egy kicsit nagyobb adagot vettek a szájukba: légzéstisztító és náthaűző tulajdonsága van.

Gyógyító növények: a csicsóka


Régi gazdasági épületek, tanyák mellett még mindig gyakran feltűnik egy 2-2,5 m magas szárú, kis napraforgóhoz hasonló virágú növény.
Ez a csicsóka, amely őshazájában, Észak-Amerikában az indiánok étkezésében valamikor igen fontos szerepet játszott. Évelő növény, mert a földben maradó gumóiból rendszeresen megújul. A napos vagy félárnyékos helyet szereti, árnyékban, fák alatt csak sínylődik!
Roppant igénytelen növény! Szárazságtűrő, a sovány homokon, sőt a szikesedő talajon is megél, de meghálálja a tápdús termőhelyet. Gondozásra alig, vegyi növényvédelemre pedig egyáltalán nincs szüksége.A földben fejlődő gumóit ősszel lehet kiszedni. A korszerű fajták gumói burgonyaméretűek, majdnem teljesen sima felületűek. Csak rövid ideig tárolhatók, mert száraz helyen (hűtőszekrényben) rövidesen megfonnyadnak, nedves helyen pedig megpenészednek, ezért mindig csak annyi gumót ajánlatos felszedni, amennyit el is készítenek belőle.A csicsóka gumója sok szénhidrátot tartalmaz, de ez nem keményítő és cukor, hanem inulin formájában van jelen. Ezért a csicsókát mértékletesen a cukorbetegek is fogyaszthatják.
Sütve, főzve, pehelynek, pürének feldolgozva fogyasztható, diabetikus és csecsemőtápszerek készülnek belőle.
A leveles szára sertések, nyulak, juhok takarmányozására és silózásra alkalmas. A friss virágja tartós vázadísz. A levágott szárát a kertészek a fagyérzékeny növények (füge, gránátalma, rozmaring stb.) téli védelmére használják fel.

Gyógyító növények: a mák



Régen termelt növény, amely a magyar konyhának jellegzetes fűszerét, a mákszemet adja.


Története

Elterjedtségére utal az, hogy nyelvünkben sokféle szókép kapcsolódik a mákhoz: a bódító, mérgező italt, sőt átvitt értelemben minden "narkotikumot" mákonynak neveztek; a mákszem a kicsiség mértéke, a svihák, pernahajder legényt a "jó mákvirág" jelzővel illették.
A régi házi kertekben mindig termeltek (legalább a családi szükséglet kielégítésére) egy-két sor mákot. Ennek a termését azonban - sajnos - nemcsak az ételek ízesítésére használták, hanem olykor a zöld mákgubóból készített főzettel a gyerekeket is elaltatták, hogy az anya zavartalanul tudjon a mezon dolgozni.
A mák egyébként is ősi vajákos növény. Eredetét pontosan nem ismerjük, de föltételezhetően Afganisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán az őshazája. Évezredek óta termelik, hiszen már Hippokratész is arról ír i. e. 460-ban, hogy a görögök ás az egyiptomiak a zöld máktok nedvét, mint gyógyszert ismerték; és fájdalmak csillapítására görcsoldóként, valamint köhögés ellen használták.
A máktokból kinyert ópium narkotikus hatását a keleti népek csak a dohányzással egyidejűleg ismerték meg, és az ópiumpipák élvezete leginkább Kínában és Indiában terjedt el. Az utóbbi években világszerte sajnálatosan elterjedt kábítószerek egyike-másika is a máktokból készül. Az ópiumot úgy nyerik a zöld máktokból, hogy kora hajnalban körkörösen, sekélyen késsel megkarcolják a fejlődő máktokot, amiből tejszerű nedv serken ki; ezt - beszáradása után - falapáttal leszedik, és edénybe gyűjtik, majd ópiumkaláccsá formázzák, és levélbe burkolva hozzák forgalomba.
A máktok 0,3.-0,5% mennyiségben alkaloidákat tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a morfin, a kodein ás a Papaverin, amelyek jelentős gyógyszerek alapanyagaként szerepelnek. Kinyerésüket Kabay János gyógyszerész oldotta meg (1931), és szabadalmaztatta az egész világon. Az általa alapított és azóta sokszorosára fejlesztett Tiszavasvári Alkaloida Gyár termékeit sok országban használják és hazánk a világ 3. morfinexportáló országa.
A mákot manapság a legnagyobb területen Franciaországban, Bulgáriában, Romániában és Ausztráliában termelik. A Dél-Ázsiai államokban csak szigorú állami ellenőrzés mellett szabad mákot vetni.
Jelenleg gazdaságilag sokkal fontosabb a vegyipari alapanyagul szolgáló máktok, mint a mákszem. A kiskertekben azonban mégis a mákszemért termeljük ezt a növényt, amelynek termése éppen olyan "szelíd" fűszer, mint a fokhagyma vagy a petrezselyem.

Termesztése

Jóllehet nálunk a sütéshez-főzéshez szükséges mákszemet a fűszerüzletekben ás a piacokon nehézség nélkül beszerezhetjük, mégis érdemes a házi kertekben, a kerítés mellé egy-két sor mákot vetni. A Szépen virágzó és termésével is díszítő mák akár a virágágyak változatosságának fokozására is alkalmas.
A máknövény a fejlődésének kezdetén sok vizet igényel, később inkább a szárazságot kedveli, de ekkor csak meleg időjárású helyeken fejlődik jól. Fényigényes növény, ezért legföljebb a fiatal fák közé vethető. Védeni kell a szelektől. Legjobban a mélyrétegű, tápanyagokkal jól ellátott, közép-kötött talajon díszlik. Sok betegsége ás kártevője lévén legföljebb 5-6 évenként ajánlatos Ugyanarra a helyre vetni.
A mákot általában - a nagyüzemekben kivétel nélkül - tavasszal vetik, de a kiskertekben terjedőben van az őszi mák-termesztése is. Ez utóbbi főleg Bulgáriában általános, vetőmagja az 50-es években került el hozzánk, és itt meghonosodott. Nagy előnye, hogy többet terem, mint a tavaszi mák, a kártevőktől kevesebbet szenved, és június végére beérik. A tokjában jóval kevesebb az alkaloida, mint tavaszi rokonáéban, de ennek a házi kerti termelésben nincs gyakorlati jelentősége. Az őszi mákot szeptember-októberben kell elvetni; a kikelt növények még ősszel 4-6 leveles tőrózsát fejlesztenek, és az áttelel.
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért apró morzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség.
Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg.
A mákvetés a gyomosodásra nagyon érzékeny. A kis növények nem nagyon élelmesek, ezért, ha nem vigyázunk rájuk, a gyomok elnyomják őket. A fiatal növények az öntözést is meghálálják. Ügyelni kell arra, hogy az öntözővíz ne mossa el a földet a máktövekről, mert akkor a 120-150 cm magas, viszonylag nehéz gubót viselő szárak könnyen kifordulnak a földből.
A máknak sokféle betegsége és kártevője van. Megtámadja a lisztharmat és a peronoszpóra, károsítja a levéltetű, a máktoklégy ás a vincellérbogár. Ezek ellen azonban csak fellépésük esetén kell permetezni. A tavaszi vetésű mákot gyakran teszi tönkre a máktokbarkó, ami ellen sokáig nem tudtunk eredményesen védekezni, tekintettel arra, hogy ez a kártevő virágzáskor rajzik, a virágzó máktöveket pedig a méhek miatt nem szabad permetezni.
A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
10m2 vetésterületről 1,5 kg szemtermésre számíthatunk. A mákszárat a kert fagyérzékeny növényeinek téli bekötözésére hasznosíthatjuk.

Felhasználása

A görögök ás a rómaiak mézzel vegyítve fogyasztották a mákot. A magyar konyha jellegzetes "terméke" a mákos bejgli és a mákos csík, amelyekben szintén együtt jelenik meg a mák és a méz. Persze még sokféle egyéb módon is hasznosíthatják a megdarált mákot, amely gyakorlatilag mentes az alkaloidáktól, és így teljesen ártalmatlan felnőttek és a gyermekek számára is.
A betakarított mákszemet - a tokból való kiszórása után - még szárogatni szükséges. Először egész vékony rétegben terítsük ki napos helyen, azután fokozatosan vastagíthatjuk a réteget. A légszáraz mákszemet vászonzacskóban tároljuk. Több évig tartó eltartást azonban nem visel el, mert megavasodik vagy molyok telepednek meg benne.
A mákszemben 40-50% olaj van. Egyes országokban a hidegen kisajtolt olajat étkezési célokra használják.
A hosszú szárral betakarított, egészséges máktokok a lakás igen szép téli díszei, vázában helyezhetők el, vagy falidíszek készíthetők belőlük. Egyszerű tojásfestékkel színezhetők is. A zárt tokú fajták gubójából ilyen esetben a mákszemet nem lehet kinyerni.